Összeomlana a magyar nyugdíjrendszer Ukrajna EU-tagságától

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmány jogász hívta fel a figyelmet arra, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között 1962-ben kötött nemzetközi szerződés szerint, ha egy nyugellátásban részesülő ukrán állampolgár Magyarországra költözik, akkor hazánknak kell biztosítania számára az ellátást. A szakember a Magyar Nemzetnek fejtette ki az ebben rejlő veszély lényegét.

Tehát ha egy ukrán állampolgár Magyarországra költözik és nem dolgozik tovább itt, akkor a magyar hatóságok nem az ukrajnai keresete alapján állapítják meg a nyugdíját, hanem annak a magyar dolgozónak az átlagkeresetét veszik alapul, aki azonos tevékenységet folytat, hasonló képzettséggel – emelte ki Lomnici, majd hozzátette, az egyezmény a Szovjetunió felbomlásával nem vesztette hatályát, azt továbbra is alkalmaznia kell mindkét félnek.

Ha egy állam része különválik és új államot alkot, a korábbi állam területére vonatkozó szerződések az utódállamra is érvényesek maradnak, hacsak a felek másképp nem állapodnak meg – jelentette ki az alkotmányjo­gász. Kiemelte, az 1962-es szociális biztonsági egyezmény értelmében azok az ukrán állampolgárok, akik Magyarországra költöznek és itt állandó lakhellyel rendelkeznek, jogosultak magyar nyugdíjra, még akkor is, ha nem dolgoztak Magyarországon.

Jelenleg körülbelül 3500–4000 ukrán állampolgár kap magyar nyugdíjat, ami évente körülbelül 10 milliárd forintos költséget jelent a magyar nyugdíjkasszának. Ha Ukrajna EU-tagsága előtt a migráció nőne, ez a szám emelkedhet, növelve a kiadásokat

– tette hozzá Lomnici, aki szerint potenciális migrációs nyomásra is lehetne számítani Ukrajna EU-csatlakozása esetén. Az uniós polgárok szabad mozgása ugyanis lehetővé tenné, hogy ukrán állampolgárok könnyebben telepedjenek le Magyarországon.

Bár az EU szociális biztonsági rendeletei (883/2004/EK) a szolgálati idő alapján osztanák el a nyugdíjakat, az átmeneti időszakban, amíg az egyezmény hatályát veszti, a jelenlegi rendszer továbbra is működhet. Az átmeneti időszakban, amíg az EU-rendeletek teljesen át nem veszik a kétoldalú egyezmény helyét, több ukrán nyugdíjas költözhet Magyarországra, kihasználva a jelenlegi egyezményt, amely lakóhely alapján biztosít nyugdíjat. Ez rövid távon megemelheti a nyugdíjkassza kiadásait – jegyezte meg az alkotmányjogász.

Mindeközben a balliberális média feltűnően hallgat Ukrajna uniós tagságának hátrányaival kapcsolatban, pedig 2004-ben, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán 23 millió román Magyarországra ömlésével riogatta a választókat. A balliberális médiumok ugyanakkor most nem tájékoztatják a nyilvánosságot arról, hogy Ukrajna uniós tagsága hatalmas terhet róna a nyugdíjrendszerre, elvenné a támogatást az agráriumtól, és lehetetlen helyzetbe hozná a magyar gazdaságot, illetve a családokat.

Ukrajna uniós csatlakozásával akár több millió ukrán nyugdíjas is szerezhetne magyar nyugdíjat egy 1962-es megállapodás alapján. Jelenleg 2,5 millióan részesülnek itthon nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban, erre a célra az állam idén 7200 milliárd forintot fordít. Ha Ukrajna felvétele miatt megjelenne több millió ukrán idős a magyar nyugdíjrendszerben, a kiadás drasztikusan megnőne, ami vagy azonnal padlóra vinné a költségvetést, vagy a jelenlegi nyugdíjak csökkenéséhez és a 13. havi ellátás megszűnéséhez vezetne.

Entertainment news Celebrity gossip Movie and TV show updates Latest celebrity news Trending entertainment stories Átvette az SZSZKSZ helyét Ukrajna

A nemzetközi egyezmény eredetileg megannyi országra kiterjedt, ám Azerbajdzsán, Belaruszia, Grúzia, Kazahsztán, valamint az Örmény, a Tádzsik, a Türkmén, az Üzbég és a Kirgiz Köztársaság nem tekintette magát az SZSZKSZ jogutódnak, így nem alkalmazták a megállapodást, ami így egy idő után már csak az Oroszországi Föderációra és Ukrajnára vonatkozott. Ám évekkel ezelőtt az oroszokkal is megszületett az 1962-as egyezmény leváltásáról szóló államközi megállapodás, Ukrajnával viszont annak ellenére sem, hogy a sajtóban időről időre felmerült az új egyezség tető alá hozásának lehetősége. Ez – egyes állítások szerint – éppenséggel Ukrajna ellenállása miatt maradt el. Így jutottunk el oda, hogy szomszédunk esetleges uniós csatlakozása súlyos veszélybe sodorná a magyar nyugdíjrendszert.

Entertainment news Celebrity gossip Movie and TV show updates Latest celebrity news Trending entertainment stories Miről is állapodtak meg 1962-ben?

Ahhoz, hogy a helyzet komolysága érzékelhető legyen, először érdemes áttekinteni, miről is szól az 1962-es egyezmény és az azt átültető törvényerejű rendelet. A részleteket a Világgazdaság rendezte össze néhány évvel ezelőtt.

Eszerint az egyezmény alkalmazásának fő feltétele a magyar vagy az ukrán állampolgárság. De a nyugdíj folyósítását az dönti el, ki hol él. A lényeg így foglalható össze: a nyugdíjat a két ország közül az állapítja meg, és – ami fontos – folyósítja is, amelynek területén az illető a kérelem beadásakor életvitelszerűen lakik. Például ha valaki átköltözik Ukrajnából, akkor az ország elhagyásának hónapjának végével ottani nyugdíja megszűnik és a következőtől már a magyar állam fizet neki járandóságot. Feltétel persze a nyugdíjkorhatár betöltése. Szintén nem mellékes részlet, hogy a két országban szerzett szolgálati időket össze kell számítani.

Ennél is lényegesebb, hogy ha az áttelepülő személy – tehát például az Ukrajnából Magyarországra költöző idős ember – nem dolgozik tovább, a nyugdíj alapját képező átlagkeresetként azt az összeget kell figyelembe venni, amelyet a hasonló munkakörben, megfelelő képesítéssel az idehaza foglalkoztatottak átlagosan elértek a nyugdíj megállapításának időpontjában.

– Ez a rendelkezés veri ki újra és újra a biztosítékot az Ukrajnából Magyarországra áttelepült nyugdíjasok kapcsán – jegyezte meg öt évvel ezelőtti cikkében a Világgazdaság.